| Vers | Hungarian: Karoli † | English: King James Version |
| 1 | Mikor a fejedelemnek haragja felgerjed te ellened, a te helyedet el ne hagyjad; mert a szelídség nagy bûnöket lecsendesít. | Dead flies cause the ointment of the apothecary to send forth a stinking savour: so doth a little folly him that is in reputation for wisdom and honour. |
| 2 | Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, mintha tévedés volna, a mely a fejedelemtõl származik. | A wise man's heart is at his right hand; but a fool's heart at his left. |
| 3 | [Hogy] a bolondság nagy méltóságra helyeztetett, a gazdagok pedig alacsony [sors]ban ülnek. | Yea also, when he that is a fool walketh by the way, his wisdom faileth him, and he saith to every one that he is a fool. |
| 4 | Láttam, hogy a szolgák lovakon [ültek;] a fejedelmek pedig gyalog mentek a földön, mint a szolgák. | If the spirit of the ruler rise up against thee, leave not thy place; for yielding pacifieth great offences. |
| 5 | A ki vermet ás, abba beesik; és a ki a gyepût elhányja, megmarja azt a kígyó. | There is an evil which I have seen under the sun, as an error which proceedeth from the ruler: |
| 6 | A ki a köveket helyökbõl kihányja, fájdalmat szenved azok miatt; a ki hasogatja a fát, veszedelemben forog a miatt. | Folly is set in great dignity, and the rich sit in low place. |
| 7 | Ha a vas megtompul, és annak élit meg nem köszörüli az ember, akkor erejét kell megfeszíteni; a bölcseség pedig [minden dolognak] eligazítására nagy elõmenetel. | I have seen servants upon horses, and princes walking as servants upon the earth. |
| 8 | Ha megharap a kígyó, a míg meg nem varázsoltatott, azután semmi haszna nincsen a varázslónak. | He that diggeth a pit shall fall into it; and whoso breaketh an hedge, a serpent shall bite him. |
| 9 | A bölcs ember szájának beszédei kedvesek; a bolondnak pedig ajkai elnyelik õt. | Whoso removeth stones shall be hurt therewith; and he that cleaveth wood shall be endangered thereby. |
| 10 | Az õ szája beszédinek kezdete bolondság, és az õ szája [beszédinek] vége gonosz balgatagság. | If the iron be blunt, and he do not whet the edge, then must he put to more strength: but wisdom is profitable to direct. |
| 11 | És a bolond szaporítja a szót, [pedig] nem tudja az ember, a mi következik, és a mi utána lesz, kicsoda mondja meg azt néki? | Surely the serpent will bite without enchantment; and a babbler is no better. |
| 12 | A bolondnak munkája elfárasztja õt, mert a városba sem tud menni. | The words of a wise man's mouth are gracious; but the lips of a fool will swallow up himself. |
| 13 | Jaj néked ország, kinek a te királyod gyermek; és a te fejedelmid reggel esznek. | The beginning of the words of his mouth is foolishness: and the end of his talk is mischievous madness. |
| 14 | Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmid idejében esznek a [testnek] erejéért és nem az italért. | A fool also is full of words: a man cannot tell what shall be; and what shall be after him, who can tell him? |
| 15 | A restség miatt elhanyatlik a házfedél, és a kezek restsége miatt csepeg a ház. | The labour of the foolish wearieth every one of them, because he knoweth not how to go to the city. |
| 16 | Vígasságnak okáért szereznek lakodalmat, és a bor vídámítja meg az élõket: és a pénz szerzi meg mindezeket. | Woe to thee, O land, when thy king is a child, and thy princes eat in the morning! |
| 17 | Még a te gondolatodban is a királyt ne átkozd, és a te ágyasházadban is gonoszt a gazdagnak ne mondj: mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is bevádolná a te beszédedet. | Blessed art thou, O land, when thy king is the son of nobles, and thy princes eat in due season, for strength, and not for drunkenness! |
| 18 | By much slothfulness the building decayeth; and through idleness of the hands the house droppeth through. | |
| 19 | A feast is made for laughter, and wine maketh merry: but money answereth all things. | |
| 20 | Curse not the king, no not in thy thought; and curse not the rich in thy bedchamber: for a bird of the air shall carry the voice, and that which hath wings shall tell the matter. |